Csurgó

Csurgó 5300 lelkes kisváros Somogy megye délnyugati részén három tájegység – Belső-Somogy, Zalai-dombság, és a Dráva vidék – találkozásánál. A települést közúton Nagykanizsa, Nagyatád illetve Barcs irányából érhetjük el, vasútállomása a Budapest-Gyékényes vonal mentén található.
A Belső-Somogyi dombság déli lankáin fekvő település történelme, az államalapítás idejére nyúlik vissza. Első okleveles említése a hagyomány szerint az 1019-es zalavári apátság alapítólevelében történik, amelyben a vásártartási joggal felruházott települések között szerepelt. E kiváltság ismeretében Csurgó már abban az időben központi szerepet töltött be a környéken.

A település az Árpád-kor elején királyi birtok volt egészen a templomos és a johannita lovagok megjelenéséig. A johannita rend Csurgót III. Béla 1193-as adománylevelében kapta birtokul. A lovagok három évszázadon át alakították a település életét. Az 1217 és 1226 között alapított rendházuk országos szinten számottevő volt, mivel egy ideig magyar-szlavón rendtartomány központjaként szolgált és mint, hiteleshely (locus credibilia) a jog és írásbeliség központi funkcióját töltötte be a Dél-Dunántúli térségben. Ebből az időből származik a város legrégebbi műemléke a Szentlélek templom gótikus tornya, mely eredetileg egy erődítmény része volt.

A középkorban dinamikusan fejlődő településnek Luxemburgi Zsigmond 1405-ben mezővárosi rangot adományozott. A XVI. században a települést Zrínyi Miklós és Török Bálint felváltva birtokolta. Török Bálint felesége Pemfflinger Katalin az Óvárostól északra alakította ki „Magyarország legszebb virágoskertjét". A vidék Szigetvár eleste után került török kézre. A hódoltság követő időszakban, 1726-ban került a Festetics család tulajdonába. Új tulajdonosai birtokuk központjává tették. Festetics György 1792-ben megalapította a gimnáziumot, mellyel örökre beírta a város nevét a magyar művelődéstörténetbe. A kezdeti években a gimnázium tanárai között tudhatta Csokonai Vitéz Mihályt, valamint Nagyváthy János volt az első iskola inspektora, akik nagyban hozzájárultak a Festetics birtok európai színvonalra emeléséhez. Eötvös József Csurgón alapította Somogy első tanítóképzőjét, amely 1869-től 1933-ig működött.

A város fejlődése a kiegyezés után gyorsult fel. Megépült a vasút, tejszövetkezet alakult, len-, és orsógyár létesült. Ebből az időből származik a városközpont képét meghatározó eklektikus épületek többsége. Sajnos Trianont követően határszélre került a település, mely meghatározta a további fejlődési lehetőségeket. 1950-ben hivatalosan is egyesült Alsokkal, 1989-ben nyerte vissza városi rangját. Majd 2013. január elsejétől ismét visszaszerezte a járási központ szerepét a térségben.
A barátságos, bensőséges hangulatú város patinás középületei, múzeuma, a Református Gimnázium történelmi könyvtára, érintetlen természeti környezete – a közeli Duna-Dráva Nemzeti Park – maradandó élményeket nyújt az ide látogatóknak.

Csurgó látnivalói:

Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium Könyvtára és parkja

Az 1800-ban alapított könyvtár részei: a diákkönyvtár, a levéltár és a Nagykönyvtár. Az 1980-tól látogatható Nagykönyvtár Csokonai, Nagyváthy János, Luther Márton kéziratát őrzi sok régi és ritka nyomtatvánnyal együtt. A 20 ezer kötet legrégebbi könyve két 1472-ben készült ősnyomtatványt rejt. A kézirattár legfőbb értékei: a Kálmáncsai és a Csurgói Graduál. A helyszín alkalmas rendhagyó történelem és irodalom órák (pl. Csokonai nyomában) megtartására.

A Csurgói Csokonai Református Gimnázium Könyvtára – eltérően nagyobb testvéreitől: a pápai, debreceni vagy pataki kollégiumi könyvtáraktól – 210 éves múltjával még fiatal intézmény, bár ez volt a megye első bibliotékája. Híres kollégiumi könyvtárainkhoz nagyságában nem mérhető, de kialakulása, összetétele sok hasonlóságot mutat azokkal.

Somogy megye „első oskoláját” gróf Festetics György, a környék felvilágosult katolikus földesura alapította 1792-ben. Kezdetben könyvtár nélkül folyt az oktatás, ezért kezdte el itteni professzorkodását 1799-ben könyvkérő levelek küldésével leghíresebb tanárunk, Csokonai Vitéz Mihály. 1800-ban Sárközy János 180 kötetes ajándékával vetette meg a könyvtár alapját.

A reformkorban somogyi lelkészek, tudósok, tanítók gyarapították tovább az állományt. A legnagyobb és legértékesebb ajándék, mely a gimnázium falai közé került, Sárközy István nagybajomi irodalompártoló köznemes 2600 kötetes bibliofil gyűjteménye. A fenntartó somogyi református egyház az 1870-es évektől biztosított rendszeresen pénzt könyv- és folyóiratvásárlásra. Ám a tervszerű gyarapítás mellett mindig is nagy jelentőséggel bírt az ajándékozás, adományozás napjainkban is újraéledő hagyománya. Valószínűleg ezzel magyarázható az állomány nyelvi és tartalmi sokszínűsége: a többségében magyar és latin nyelvű műveken kívül sok a német, angol, francia, kevesebb a görög és a héber. A hittudományi, szépirodalmi és történelmi munkákon kívül, melyek a gyűjtemény gerincét alkotják, számottevő a gazdasági, orvosi és pedagógiai művek mennyisége is. A könyvtár első történeti összefoglalóját Kondor József könyvtárőr írta 1896-ban.

Első katalógusunk, a “Sorjegyzék” 1898-ra készült el. 1936-ban zajlott le az egész gyűjteményt átfogó könyvtárrendezés, melynek során az addig külön kezelt ajándék könyvtárakat egységes állománnyá olvasztották össze. Ezt követően a Csurgói Könyvtár sorozat két köteteként 1939- ben vehették kézbe elődeink a ma is jól használható témakatalógust. A könyvtár gyarapodásáról, változásáról az 1860-as évektől 1948-ig folyamatosan tájékozódhatunk az iskola évkönyveiből is. Könyvtárunk megmaradását nem egyszer veszély fenyegette. A második világháborúban az iskolaépület hadikórházként szolgált, ekkor értékeink egy bedeszkázott helyiségbe rejtve menekültek meg a szétszóratástól. Az államosítás 1948 nyarán ugyanilyen gondokat sejtetett, amikor teljesen bizonytalanná vált a könyvtár sorsa. Végül az áthelyezés és szétválogatás helyett muzeális gyűjteménnyé nyilvánítva helyben maradt. Pókos Ferenc 1948-tól a 70-es évek végéig gondoskodott a féltett kincsekről. A ma is használt polcrendszert 1977-ben Szita Ferenc megyei könyvtárigazgató tervei alapján helyi asztalosok készítették el.

 

Szentlélek Templom

Szentlélek templom: Későromán stílusban épült a XIII. században. A török időben imaháznak használt templomot a XVII. században barokk stílusban átépítették a torony kivételével, műemléki védelem alatt áll. 

A középkori eredetű Szentlélek-templom a Somogy megyei Csurgó egyik műemléke. A város északi részén, a településen áthaladó utak kereszteződésében egy kis dombon áll. A templom a 13. században épült, de a török háborúk során tornya kivételével elpusztult.  Legrégebbi része a nyugati végén álló, téglából készült, támpilléres torony, amely lent négyszög keresztmetszetű, de a második emelet magasságában nyolcszögletűre vált. Falán lőrésszerű kis ablakok látszanak, kősisakja nyolclapú, gúla formájú. 1594-ben a szentély és a sekrestye maradványaiból egy új templomot létesítettek, ahol a Szentlélek tiszteletére emeltek oltárt. 1728-ban FesteticsKristóf vásárolta meg a csurgói birtokot, majd 1731-ben megkezdte a templom barokk stílusban történő, nyolc évig tartó újjáépítését. 2010-ben méltán kapta meg az Örökségünk Somogyország Kincse címet. 

A történelmi Csurgó, a nagy múltú középkori egyházi és világi központ román, gót és barokk elemeket magán viselő emléke a folyamatosságot jelenti a dél-somogyi kisváros közel ezeréves történelmében.  A Szentlélek templom Csurgó Óvárosának közepén az Árpád- kort örökítette át napjainkba.  A csaknem ezeréves templom és az északról hozzáépült rendház bizonyítottan otthont adott a templomos és a johannita lovagrendnek. A csurgói rendház történetére utaló adatok alapján feltételezhető zavartalan együttélésük. A lovagrendek idején épült a mai Szentlélek templom, tornya mindenképpen eredeti. Eredetileg vártoronynak épült. Alul négyszögletes, felül szép átmenettel falazódik nyolcszögletessé. A lőrésekkel tagolt templomtorony karakteres torony lefedéssel készült gúla formában. Építészeti remekmű, melyből hasonló ma is áll még a közelben, a  somogyvámosi pusztatorony. A török hódoltság alatt a templom imaház volt. A mai templomhajó, amely négy keresztboltozatos térre tagolódik, hatszögletű szentélylezárással, nem az eredeti templomtorony tengelyében folytatódik, attól balra pár fokkal eltér. Az 1731-ben Festetics Kristóf által újjáépített templom valószínűen a két középkori elem felhasználásával készült. Mai formáját 1737-ben kapta. Méretei 30 x 14 méter. Stílusa későromán. Mivel  a templom titulusa a Szentlélek, ezért Pünkösdvasárnap tartják a templom búcsúját. Jelenlegi oltárai 1895-ben készültek a szószékkel együtt. A templom külső és belső restaurálása 1977-78-ban volt. A templom bejárata mellett látható a 2000-ben átadott Szent István emlékmű, mely Lebó Ferenc alkotásaként díszíti a templomteret. A tér megújításakor 2016-ban a mozgássérültek számára is megközelíthetővé tették a templom bejáratát. A Történelmi Park szomszédságában a tér oldalában kapott helyet a Máriás-forrás emlékére a Máriás-kút.

Zis-tó 

A tó Csurgó-Alsok város részében, délkelet irányban található. Keletkezése az alsoki idősek elmondása alapján az 1500-as évekre tehető. A tó mai helyén egykor ingoványos terület volt, mely meggátolta a Nagykanizsa irányába vonuló törökök áthaladását. Az átkeléshez szükséges földterület kitermelése következtében kialakult mélyedés talajvízzel töltődött fel, mely kialakította a tó kezdetleges formáját.

Sótonyi László Sportcsarnok

Csurgói Városi Uszoda

Legalább Álmodj Velem: Csokonai Vitéz Mihály Emlékhely és Kulturális Központ

Csurgói Történelmi Park és Zarándokszállás

Csurgó Város Helytörténeti Gyűjteménye