Hírlevél

Iratkozzon fel havonta megújuló hírlevelünkre!

Eseménynaptár
2021. Október
27282930123
4 Országos Könyvtári Napok 5 Országos Könyvtári Napok 6 Országos Könyvtári Napok 7 Országos Könyvtári Napok 8 Országos Könyvtári Napok 9 Országos Könyvtári Napok Családi nap az erdőben Szüreti bál 10 Országos Könyvtári Napok
11121314 15 Öleld meg a múzeumot, Csurgó Nagyatádi Töklámpás Kiállítás 16 Tökfaragás Segesden "Dámok násza" kisvasutazás 17 Butaságom története // színház Nagyatádon
18 Múzeumok őszi éjszakája, Csurgó 19 Múzeumok őszi éjszakája, Csurgó 20 Múzeumok őszi éjszakája, Csurgó 21 Múzeumok őszi éjszakája, Csurgó 22 Múzeumok őszi éjszakája, Csurgó 23 Nemzeti Ünnep Turisztikai Központ nyitva tart "Dámok násza" kisvasutazás 24
25 Őszi tábor a Csillagtanyán Múzeumok őszi éjszakája, Csurgó 26 Őszi tábor a Csillagtanyán Múzeumok őszi éjszakája, Csurgó 27 Őszi tábor a Csillagtanyán Múzeumok őszi éjszakája, Csurgó 28 Őszi tábor a Csillagtanyán Múzeumok őszi éjszakája, Csurgó 29 Őszi tábor a Csillagtanyán Múzeumok őszi éjszakája, Csurgó 30 TÖKFARAGÓS CSALÁDI NAP 31 Halloween a Csillagtanyán
A projekt

Részletek

Elérhetőség

Nagyatád-Rinyamente
Turisztikai Desztináció-menedzsment Egyesület

7500 Nagyatád, Széchenyi tér 7.
+36 82 / 504-073


nagyatad.tdm@gmail.com

Galéria ajánló
Csurgó 25 Csurgó
http://nagyatadtdm.hu
Tagok

Csurgó

Cím: 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2.
Tel.: 82/471-388, 82/571-095
Fax: 82/471-095
E-mail: hivatal@csurgo.hu
Honlap: https://www.csurgo.hu/
Galéria
Csurgó Csurgó Csurgó Csurgó Csurgó Csurgó Csurgó Csurgó Csurgó
Bemutatkozás

Csurgó 5300 lelkes kisváros Somogy megye délnyugati részén három tájegység – Belső-Somogy, Zalai-dombság, és a Dráva vidék – találkozásánál. A települést közúton Nagykanizsa, Nagyatád illetve Barcs irányából érhetjük el, vasútállomása a Budapest-Gyékényes vonal mentén található.
A Belső-Somogyi dombság déli lankáin fekvő település történelme, az államalapítás idejére nyúlik vissza. Első okleveles említése a hagyomány szerint az 1019-es zalavári apátság alapítólevelében történik, amelyben a vásártartási joggal felruházott települések között szerepelt. E kiváltság ismeretében Csurgó már abban az időben központi szerepet töltött be a környéken.

Csurgó látkép

A település az Árpád-kor elején királyi birtok volt egészen a templomos és a johannita lovagok megjelenéséig. A johannita rend Csurgót III. Béla 1193-as adománylevelében kapta birtokul. A lovagok három évszázadon át alakították a település életét. Az 1217 és 1226 között alapított rendházuk országos szinten számottevő volt, mivel egy ideig magyar-szlavón rendtartomány központjaként szolgált és mint, hiteleshely (locus credibilia) a jog és írásbeliség központi funkcióját töltötte be a Dél-Dunántúli térségben. Ebből az időből származik a város legrégebbi műemléke a Szentlélek templom gótikus tornya, mely eredetileg egy erődítmény része volt.

Szentlélek templom

A középkorban dinamikusan fejlődő településnek Luxemburgi Zsigmond 1405-ben mezővárosi rangot adományozott. A XVI. században a települést Zrínyi Miklós és Török Bálint felváltva birtokolta. Török Bálint felesége Pemfflinger Katalin az Óvárostól északra alakította ki „Magyarország legszebb virágoskertjét". A vidék Szigetvár eleste után került török kézre. A hódoltság követő időszakban, 1726-ban került a Festetics család tulajdonába. Új tulajdonosai birtokuk központjává tették. Festetics György 1792-ben megalapította a gimnáziumot, mellyel örökre beírta a város nevét a magyar művelődéstörténetbe. A kezdeti években a gimnázium tanárai között tudhatta Csokonai Vitéz Mihályt, valamint Nagyváthy János volt az első iskola inspektora, akik nagyban hozzájárultak a Festetics birtok európai színvonalra emeléséhez. Eötvös József Csurgón alapította Somogy első tanítóképzőjét, amely 1869-től 1933-ig működött.

régi gimi

A város fejlődése a kiegyezés után gyorsult fel. Megépült a vasút, tejszövetkezet alakult, len-, és orsógyár létesült. Ebből az időből származik a városközpont képét meghatározó eklektikus épületek többsége. Sajnos Trianont követően határszélre került a település, mely meghatározta a további fejlődési lehetőségeket. 1950-ben hivatalosan is egyesült Alsokkal, 1989-ben nyerte vissza városi rangját. Majd 2013. január elsejétől ismét visszaszerezte a járási központ szerepét a térségben.
A barátságos, bensőséges hangulatú város patinás középületei, múzeuma, a Református Gimnázium történelmi könyvtára, érintetlen természeti környezete – a közeli Duna-Dráva Nemzeti Park – maradandó élményeket nyújt az ide látogatóknak.

Csurgó látnivalói:

Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium Könyvtára és parkja

Az 1800-ban alapított könyvtár részei: a diákkönyvtár, a levéltár és a Nagykönyvtár. Az 1980-tól látogatható Nagykönyvtár Csokonai, Nagyváthy János, Luther Márton kéziratát őrzi sok régi és ritka nyomtatvánnyal együtt. A 20 ezer kötet legrégebbi könyve két 1472-ben készült ősnyomtatványt rejt. A kézirattár legfőbb értékei: a Kálmáncsai és a Csurgói Graduál. A helyszín alkalmas rendhagyó történelem és irodalom órák (pl. Csokonai nyomában) megtartására.

A Csurgói Csokonai Református Gimnázium Könyvtára – eltérően nagyobb testvéreitől: a pápai, debreceni vagy pataki kollégiumi könyvtáraktól – 210 éves múltjával még fiatal intézmény, bár ez volt a megye első bibliotékája. Híres kollégiumi könyvtárainkhoz nagyságában nem mérhető, de kialakulása, összetétele sok hasonlóságot mutat azokkal.

Somogy megye „első oskoláját” gróf Festetics György, a környék felvilágosult katolikus földesura alapította 1792-ben. Kezdetben könyvtár nélkül folyt az oktatás, ezért kezdte el itteni professzorkodását 1799-ben könyvkérő levelek küldésével leghíresebb tanárunk, Csokonai Vitéz Mihály. 1800-ban Sárközy János 180 kötetes ajándékával vetette meg a könyvtár alapját.

A reformkorban somogyi lelkészek, tudósok, tanítók gyarapították tovább az állományt. A legnagyobb és legértékesebb ajándék, mely a gimnázium falai közé került, Sárközy István nagybajomi irodalompártoló köznemes 2600 kötetes bibliofil gyűjteménye. A fenntartó somogyi református egyház az 1870-es évektől biztosított rendszeresen pénzt könyv- és folyóiratvásárlásra. Ám a tervszerű gyarapítás mellett mindig is nagy jelentőséggel bírt az ajándékozás, adományozás napjainkban is újraéledő hagyománya. Valószínűleg ezzel magyarázható az állomány nyelvi és tartalmi sokszínűsége: a többségében magyar és latin nyelvű műveken kívül sok a német, angol, francia, kevesebb a görög és a héber. A hittudományi, szépirodalmi és történelmi munkákon kívül, melyek a gyűjtemény gerincét alkotják, számottevő a gazdasági, orvosi és pedagógiai művek mennyisége is. A könyvtár első történeti összefoglalóját Kondor József könyvtárőr írta 1896-ban.

könyvtár

Első katalógusunk, a “Sorjegyzék” 1898-ra készült el. 1936-ban zajlott le az egész gyűjteményt átfogó könyvtárrendezés, melynek során az addig külön kezelt ajándék könyvtárakat egységes állománnyá olvasztották össze. Ezt követően a Csurgói Könyvtár sorozat két köteteként 1939- ben vehették kézbe elődeink a ma is jól használható témakatalógust. A könyvtár gyarapodásáról, változásáról az 1860-as évektől 1948-ig folyamatosan tájékozódhatunk az iskola évkönyveiből is. Könyvtárunk megmaradását nem egyszer veszély fenyegette. A második világháborúban az iskolaépület hadikórházként szolgált, ekkor értékeink egy bedeszkázott helyiségbe rejtve menekültek meg a szétszóratástól. Az államosítás 1948 nyarán ugyanilyen gondokat sejtetett, amikor teljesen bizonytalanná vált a könyvtár sorsa. Végül az áthelyezés és szétválogatás helyett muzeális gyűjteménnyé nyilvánítva helyben maradt. Pókos Ferenc 1948-tól a 70-es évek végéig gondoskodott a féltett kincsekről. A ma is használt polcrendszert 1977-ben Szita Ferenc megyei könyvtárigazgató tervei alapján helyi asztalosok készítették el.

 könyvtár
A nagy elődöknek köszönhetően ma közel húszezer kötet könyv, nyolcezer régi folyóirat, több száz térkép, érem-, pecsét- és kéziratos könyv, ősnyomtatványok, kódexlap-töredékek alkotják a bibliotékát. A folyamatos állományvédelmi munkának és sikeres pályázatoknak köszönhetően a legrégebbi dokumentumok többsége már restaurálva várja az érdeklődőket és az újabb évszázadot. 1993-ban újra a református egyház tulajdonába került a gimnázium és a Nagykönyvtár. Mivel a kiköltöző állami gimnázium magával vitte a saját könyveit, szükségessé vált egy új diákkönyvtár létrehozása. Ismét könyvtárpártoló öregdiákok segítették az alma matert. A mai adományozók közül a bázeli Kovács Andort említjük, aki több ezer kötetes könyvtárát küldte Csurgóra az 1990-es években. Matoltsy Gedeon Amerikában élő orvos 2001- ben alapítványt hozott létre a könyvtár gyarapítására, ebből készülhetett el az olvasóterem galériája is. Fekete György belsőépítész segített megálmodni az új könyvtár berendezését. A régi gyűjtemény mellett 1993-tól napjainkig egy 30 ezer kötetes modern iskolai könyv- és médiatár szolgálja az iskola növendékeit és az érdeklődőket.
 
Parkról:
A Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Iskola mai épülete az egykori vadasparkban áll. A nagy kiterjedésű, 12 hektáros parkban nyolcvan féle, ritkaságszámba menő növényfaj él. A látogatót együttesen ragadja meg a patinás iskola, a hatalmas fák közötti sétányok hangulata és a neves egyéniségek tiszteletére állított emlékek együttese.
park
A kapun belépve Nagyváthy János és Matoltsy Sándor emlékműve fogad bennünket. Továbbhaladva az aradi vértanúk, majd Juhász Gyula, Tisza István, Petőfi és József Attila előtt tiszteleghetünk. Ha jobbról kerüljük meg az épületet, elérjük Berzsenyi Dániel emlékpadját. A park távolabbi részén, a gimnázium háta mögött állították fel 1936-ban híres költő-tanárunk, Csokonai Vitéz Mihály padját, mely azóta is a legkedvesebb találkahelye minden volt és jelenlegi csurgói diáknak. A pad azon a hitelesen megjelölt területen áll, ahova Csokonai gyakran kivitte diákjait, mert szeretett a szabadban tanítani.
park
A pad közelében emeltek kőhalmot a neves somogyi poéta, Pálóczi Horváth Ádám emlékére is. A legszebb és legrégibb műemlék a 18. században emelt Festetics-kapu, mely az óvárosi grófi major része volt, s 1939-ben szállították át a gimnázium parkjába. Azóta ez a kapu fogadja tanulóvá a belépő diákokat szeptemberben, és búcsúztatja a ballagókat májusban.
 
park

Szentlélek Templom

Szentlélek templom: Későromán stílusban épült a XIII. században. A török időben imaháznak használt templomot a XVII. században barokk stílusban átépítették a torony kivételével, műemléki védelem alatt áll. 

A középkori eredetű Szentlélek-templom a Somogy megyei Csurgó egyik műemléke. A város északi részén, a településen áthaladó utak kereszteződésében egy kis dombon áll. A templom a 13. században épült, de a török háborúk során tornya kivételével elpusztult.  Legrégebbi része a nyugati végén álló, téglából készült, támpilléres torony, amely lent négyszög keresztmetszetű, de a második emelet magasságában nyolcszögletűre vált. Falán lőrésszerű kis ablakok látszanak, kősisakja nyolclapú, gúla formájú. 1594-ben a szentély és a sekrestye maradványaiból egy új templomot létesítettek, ahol a Szentlélek tiszteletére emeltek oltárt. 1728-ban FesteticsKristóf vásárolta meg a csurgói birtokot, majd 1731-ben megkezdte a templom barokk stílusban történő, nyolc évig tartó újjáépítését. 2010-ben méltán kapta meg az Örökségünk Somogyország Kincse címet. 

A történelmi Csurgó, a nagy múltú középkori egyházi és világi központ román, gót és barokk elemeket magán viselő emléke a folyamatosságot jelenti a dél-somogyi kisváros közel ezeréves történelmében.  A Szentlélek templom Csurgó Óvárosának közepén az Árpád- kort örökítette át napjainkba.  A csaknem ezeréves templom és az északról hozzáépült rendház bizonyítottan otthont adott a templomos és a johannita lovagrendnek. A csurgói rendház történetére utaló adatok alapján feltételezhető zavartalan együttélésük. A lovagrendek idején épült a mai Szentlélek templom, tornya mindenképpen eredeti. Eredetileg vártoronynak épült. Alul négyszögletes, felül szép átmenettel falazódik nyolcszögletessé. A lőrésekkel tagolt templomtorony karakteres torony lefedéssel készült gúla formában. Építészeti remekmű, melyből hasonló ma is áll még a közelben, a  somogyvámosi pusztatorony. A török hódoltság alatt a templom imaház volt. A mai templomhajó, amely négy keresztboltozatos térre tagolódik, hatszögletű szentélylezárással, nem az eredeti templomtorony tengelyében folytatódik, attól balra pár fokkal eltér. Az 1731-ben Festetics Kristóf által újjáépített templom valószínűen a két középkori elem felhasználásával készült. Mai formáját 1737-ben kapta. Méretei 30 x 14 méter. Stílusa későromán. Mivel  a templom titulusa a Szentlélek, ezért Pünkösdvasárnap tartják a templom búcsúját. Jelenlegi oltárai 1895-ben készültek a szószékkel együtt. A templom külső és belső restaurálása 1977-78-ban volt. A templom bejárata mellett látható a 2000-ben átadott Szent István emlékmű, mely Lebó Ferenc alkotásaként díszíti a templomteret. A tér megújításakor 2016-ban a mozgássérültek számára is megközelíthetővé tették a templom bejáratát. A Történelmi Park szomszédságában a tér oldalában kapott helyet a Máriás-forrás emlékére a Máriás-kút.

Szentlélek templom

 

Zis-tó 

A tó Csurgó-Alsok város részében, délkelet irányban található. Keletkezése az alsoki idősek elmondása alapján az 1500-as évekre tehető. A tó mai helyén egykor ingoványos terület volt, mely meggátolta a Nagykanizsa irányába vonuló törökök áthaladását. Az átkeléshez szükséges földterület kitermelése következtében kialakult mélyedés talajvízzel töltődött fel, mely kialakította a tó kezdetleges formáját.

Elnevezése a tó egykori méretére irányuló szóbeszédre utal. A kis tó egy István nevű gazda tulajdona volt. Kis mérete ellenére az emberek azt mondták „ez is tó". A későbbiekben ebből maradt fenn a Zis-tó név.

A terület tulajdonjoga időről-időre váltakozott. Az alsoki közbirtokosság tulajdona, 1990-ben - a Földkiadó Bizottság létrejöttekor -, a helyi önkormányzathoz került, mely a területet aranykorona értékben megvásárolta. Ezt követően rekreációs pályázat keretein belül, rekultivációs munkálatokat hajtottak végre, s megtörtént a mederkotrás, továbbá a tó környékének rendezése is.

A régóta horgászterületként is használt tó magas látogatottsága miatt a horgászok, valamint az odajáró természetbarátok 2000 március 6-ával (ekkor lett közhasznú) szabadidős egyesületet alapítottak. Fő feladataként a természeti értékek megőrzését, ápolását, bemutatását, szabadidős tevékenységek lebonyolítását tűzte ki célul. A szabadidős területen a horgászat mellett, kirándulni, bográcsolni, sportolni is lehet. Évente közel 40-42 rendezvényt rendeznek meg, köztük lakodalmak, állami és egyházi rendezvények, gyermeknapok.

Az egyesület évről-évre valamilyen felújításon, fejlesztésen esik át.

Zsi-tó

Sótonyi László Sportcsarnok

Csurgói Városi Uszoda

Legalább Álmodj Velem: Csokonai Vitéz Mihály Emlékhely és Kulturális Központ

Csurgói Történelmi Park és Zarándokszállás

Csurgó Város Helytörténeti Gyűjteménye

 

 

Megközelíthetőség
Utolsó módosítás dátuma: 2021-07-19 11:08